Modernkori rabszolgatartás a MÁV-csoportnál?
Államilag szervezett és irányított, színlelt vállalkozási szerződéssel leplezett jogosulatlan munkaerő-kölcsönzés és munkabér „optimalizálás"?
A Kúria kirívóan arcpirító ítéletéről - 2. rész:
Az 1. rész folytatása:
Okszerű következtetések:
A kiszervezés után megkötött vállalkozási (polgári jogi) szerződés megkötése csak színlelés (pótcselekvés) volt, a formálisan elvállalt tevékenység elvégzésére valódi akarat nem volt. A vállalkozási szerződés aláírásának ugyanis nem következménye az, hogy az érintett szolgálati helyeken a kiszervezésre tekintettel átadott (átszállított) - a feladat elvégzéséhez, a munkavégzés irányításához és ellenőrzéséhez feltétlenül szükséges - tárgyi (infrastruktúra) és személyi (szakismerettel rendelkező pénztárellenőr) feltételek a MÁV Zrt.-re visszaszálljanak. Ezeket a feltételeket a MÁV Zrt. nem kérte vissza, és saját maga sem foglalkoztatott szakértelemmel rendelkező munkavállalót (pénztárellenőrt) aki képes lett volna a tevékenység irányítására, ellenőrzésére.
De miért foglalkoztatna a MÁV Zrt. pénztárellenőrt, miért fizetne neki munkabért, miért fizetné meg utána a közterheket a költségvetés felé, ha a Személyszállítási Üzletág kiszervezésének következtében a menetjegy-értékesítésből befolyó teljes bevétel a MÁV-Start Zrt.-t illeti meg?
A tényállásból jól kivehető, hogy a MÁV Zrt. a szerződésben elvállalt szolgáltatásnyújtást csak színlelte, leplezte. E helyett, mint kvázi kölcsönbeadó illegálisan alárendelt, utasítható munkaerőt adott, illetve biztosított a MÁV-Start Zrt. részére, mint kvázi kölcsönbevevőnek a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásához szükséges, ahhoz fűződő követelmények teljesítése nélkül.
„Fel kell hívni a figyelmet, hogy a hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzés súlyos jogsértés, mely esetben munkaügyi bírság kiszabása kötelező, és amelyet a munkaügyi kapcsolatok rendezettségének vizsgálatakor is figyelembe kell venni [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (1) bekezdés d) pont, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 82. § (1) bekezdés d) pont}.”
Forrás: Dr. Kártyás Gábor - Minek nevezzelek (HR Munkajog Szaklap 2015. Április)
A tényállásból teljesen világosan látható, hogy felperes esetében a munkajogviszony tradicionális ismérvei, jellemzői a MÁV-Start Zrt., mint "Megrendelő" vonatkozásában is teljeskörűen megvalósultak:
- az alá-fölérendeltségi viszony (felperes - pénztárellenőr),
- a munkavállaló önállótlan munkavégzése,
- a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége,
- a munkáltató széleskörű utasításadási és irányítási joga, amely a munkavégzés (munkakör) minden fázisára kiterjed,
- a munkáltatót a munkavégzés egész folyamatára megillető közvetlen ellenőrzési jog,
- a felelősségre vonás (számonkérés) lehetősége,
- a munkáltató szervezet-rendszerébe integrált rendszeres és folyamatos, a munkavállaló által személyesen ellátott munkavégzés,
- a munkáltató eszközeivel, a munkáltató költségére történő munkavégzés
„(A szerződési szabadság elve (Ptk. 6:59. §) alapján) egy munkavállalónak - elméleti jelleggel - korlátlan számú munkaszerződése, és ezzel munkaviszonya állhat fenn egyidejűleg, egészen addig, amíg az azokban foglalt kötelezettségeit, egymástól függetlenül teljesíteni tudja. Ettől élesen meg kell különböztetnünk azt a helyzetet, amikor a munkavállaló ugyan több munkáltató javára végez munkát, de azt csak egy munkaszerződés - azaz egy munkaviszony - keretei között teszi."
Forrás: Dr. Kovács Szabolcs -
A valóságban az alacsonyabb forgalmú telephelyeken - ahol a kiszervezés után a MÁV-Start Zrt. számára nem állt rendelkezésére saját munkaerő - a pénztárakat nem a MÁV Zrt. üzemeltette - ahogy azt a szerződésben elvállalta -, hanem a MÁV-Start Zrt. saját maga, felhasználva felperes, mint MÁV Zrt. alkalmazott munkaerejét és szaktudását.
A MÁV-Start Zrt. elfogadta a munkavégzést a személypénztárban, felperes foglalkoztatása során munkáltatóként viselkedett. A MÁV-Start Zrt. felperessel konkrétan a munkaviszony lényeges tartalmi elemeiben nem állapodott meg, azonban annak tartalmaként a MÁV Zrt. által egyoldalúan kiadott Munkaköri Leírást elfogadta, azt sajátjának tekintette.
A MÁV Zrt. a tőle kiszervezett személyszállítási tevékenység tekintetében a felperes munkaszerződésének mellékletét képező, a munkáltató egyoldalú utasításaként kiadott Munkaköri Leírásban megfogalmazott mondattal felperest szándékosan megtévesztette:
„Felelősségvállalási Nyilatkozat alapján kezeli a személypénztárt és végzi az azzal kapcsolatos teendőket”
Ezzel a mondattal ugyanis a MÁV Zrt. formálisan foglalkoztatóként (munkáltatóként) tüntette fel saját magát annak érdekében, hogy az alárendelt, utasítható munkaerőhöz jutott MÁV-Start Zrt.-nek ne kelljen felperessel munkaszerződést kötnie és ezáltal részére munkabért fizetnie.
A MÁV Zrt. - aki a felperest legálisan forgalmi szolgálattevő munkakörben foglalkoztatta - e tekintetben „strómanként viselkedett", mert bújtatott ellenérték fejében megengedte azt a MÁV-Start Zrt.-nek, hogy megrendelői státuszt színlelve munkáltatói minőségben „elrejtőzzön” a MÁV Zrt. által kiadott Munkaköri Leírás mögé.
Hoffmann Gábor az euCSOPORT munkajogi szakértője „Feketemunka: Kockázatok és mellékhatások" című írásában és az ehhez kapcsoló rádió interjúban is részletesen beszámol a fekete foglalkoztatás legkifinomultabb trükkjeiről:
Az Adóhatóság (NAV) szerepe
Behunyja a szemét, nem tart ellenőrzést „felsőbb utasításra”. Ha közérdekű bejelentés érkezik, nem csinál semmit. Hatalmi pozíciójával visszaél.
A MÁV Zrt. 2007. óta minden hónapban számlát állít ki a MÁV-Start Zrt. részére menetjegy-értékesítési tevékenység (×× forint + ÁFA / eladott menetjegy), illetve számadópénztári tevékenység szolgáltatásról (×.××× forint + ÁFA / hó).
A kiállított számla fiktív, nem hiteles. A számlán szereplő gazdasági esemény színlelt, az a valóságban nem történik meg, mivel a MÁV Zrt. alperes nem rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges tárgyi, valamint az elvállalt tevékenység irányításához, ellenőrzéséhez szükséges személyi feltétellel.
A kiszervezés alkalmával az infrastruktúra (gazdasági egység) a MÁV-Start Zrt. részére átadásra került, valamint a tevékenység irányításához (utasítás adásához, ellenőrzéshez) szakismerettel rendelkező munkaerő (pénztárellenőr, pénztárvizsgáló) a MÁV-Start Zrt. szervezetébe, létszámába került át, annak alkalmazásában állt, munkát nem végezhet a MÁV Zrt. nevében.
A MÁV Zrt. nem végzett ténylegesen menetjegy-értékesítési tevékenységet. Nem a számlán feltüntetett gazdasági esemény jött létre, hanem jogosulatlan munkaerő-kölcsönzés.
A hosszabb idő óta egységes és töretlen bírói gyakorlat szerint a termelőeszközzel, bejelentett munkaerővel (tárgyi és/vagy személyi feltétellel) nem rendelkező munkáltató (vállalkozás) nem tud tevékenységet végezni, illetve szolgáltatást nyújtani, az ilyen módon feltüntetett gazdasági esemény (szolgáltatás) színlelt, nem valós.
Kfv.VI.35.280/2013/10., Kfv.I.35.395/2009/8., Kfv.V.35.004/2010/4., Kfv.I.35.171/2012/8., Kfv.V.35.084/2010/10., Kfv.I.35.389/2010/9., Kfv.I.35.769/2013/4., Kfv.I.35.784/2015/9., Kfv.V.35.480/2009/6., Kfv.V.35.282/2010/5., Kfv.I.35.083/2010/6., Kfv.V.35.076/2011/8.
„…Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a felperesnél 2005. évre általános forgalmi adó /áfa/ adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2007. június 1. napján kelt 8755686418 számú határozatával a felperest 26.769.000 Ft adókülönbözet, 13.384.000 Ft adóbírság, 3.180.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte… …Az adóhatóság megállapította, hogy a számlákat kibocsátó alvállalkozók a bevallások és az adóhatósági nyilvántartások adatai szerint nem rendelkeztek a munka elvégzéséhez szükséges személyi [foglalkoztatotti/alkalmazotti] és tárgyi [telephely, eszközök] feltételekkel... …a számlák szerinti gazdasági eseménynek a számla szerinti felek közötti megvalósulását, értékelhető bizonyítékkal igazolni egyik fél sem tudta, amelynek következtében a felek közötti szerződés adójogi szempontból nem tekinthető teljesítettnek…” Kfv.V.35.282/2010/5.
A felperes 2017. február 20.-án közérdekű bejelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) K.-i kirendeltségén. Adójogi szempontból jegyzőkönyvbe vették alperesek vélelmezett jogsértéseit (bejelentés nélküli foglalkoztatás, költségvetési csalás, adócsalás, fiktív számlázás). 2017. február 22.-én e-mailt küldtek, amelyben arról tájékoztatták felperest, hogy az ügyet továbbították további intézkedés céljából az illetékességgel rendelkező „Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság” részére.
A NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának, Kockázatkezelési és Ellenőrzés Támogató Főosztálya 2017. március 22.-én e-mailben arról tájékoztatta felperest, hogy az ügyet „kivizsgálták”, de ezzel kapcsolatban „titoktartási kötelezettség”-re hivatkozva semmilyen további tájékoztatást nem áll módjukban adni.
Mivel a perben érintett állomáson azóta sem történt változás, még csak ki sem ment a NAV a helyszínre ellenőrzést tartani, könnyen lehet ebből következtetéseket levonni:
A mindenkori politikai hatalom és egyes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közötti „bizonyos érdekek” fenntartása érdekében összefonódás állapítható meg.
Az elsőfokú bírósági eljárás:
Tanúvallomások:
- 2014. 09. 12.
- P. F.
aki 1998. és a 2012. decemberben történő nyugdíjazása között a MÁV Zrt. alkalmazásában Forgalmi Csomóponti Vezető volt K. állomáson. Felperes felett 2003. óta a munkáltatói jogkört gyakorolta.
- 1998.-ban még együtt volt az MÁV Zrt.-nél a kereskedelem, a személy- és áruszállítást is a MÁV Zrt. látta el.
- Ezután átszervezésekre került sor, maradt a Pályavasúti Üzletág a MÁV Zrt.-nél, létrejöttek a leányvállalatok, a személyszállítási tevékenységre a MÁV-Start Zrt..
- Az üzletággal át kellett adni a személypénztárosokat is a leányvállalatnak (MÁV-Startnak). Ezt követően a MÁV Zrt.-nél személypénztáros munkakör nem maradt, és személypénztárosokat sem foglalkoztattunk. Konkrétan a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Szakágánál nem foglalkoztattunk már személypénztáros munkakörű munkavállalókat, ilyen munkakörök nem maradtak fenn.
- 1978.-ban a gyengébb forgalmú állomásokon a forgalmi szolgálattevők feladatkörébe tartoztak a személypénztárosi feladatok, ténylegesen belefért a munkaidejükbe a feladat elvégzése. A forgalmi szolgálattevő feladatát ezeken a kisebb forgalmú helyeken mind a két tevékenység tette ki.
- Ellenőrzési joggal a MÁV Start Zrt. rendelkezett a személypénztár kezelés felett. Erre való tekintettel kellett a Felelősségvállalási Nyilatkozatot az ő részére aláírni a munkavállalónak.
- A munkáltatói jogkört ugyanakkor kizárólag a MÁV Zrt. gyakorolta felperes felett. Amennyiben a pénztárellenőr, aki a MÁV-Start Zrt. alkalmazottja hiányosságot tárt fel a pénztárral kapcsolatosan akkor ezt jelezte a MÁV Zrt. felé, aki ezt kivizsgálta és szankciót alkalmazott adott esetben.
- Azért a MÁV-Start Zrt. felé kellett a felelősséget vállalnia a felperesnek, mert a jegykészlet nem a MÁV Zrt., hanem a MÁV-Start tulajdona.
- 2015. 02. 06.
- G. Z.:
aki a MÁV-Start Zrt.- vel áll munkaviszonyban, a munkaköre pénztárellenőr.
- A számadásokat egy hónapra előre kell felfektetni a hó végi zárlat készítésére előírt időpontban.
- A hó végi zárlat elkészítésének időpontja egy előre kijelölt időpont…. Ezt minden esetben a pénztárellenőr határozza meg.
- T. állomás esetében hetente egyszer kellett a pénztárellenőrnek a személypénztáros ellenőrzését a P. 5. utasítás szerint elvégezni.
- Van az ellenőrzésnek egy olyan formája, a meglepetésszerű ellenőrző zárlat, amelyre előírás a P. 5. sz. utasításban, hogy az csak akkor végezhető el, amikor az ellenőrzött személy szolgálatban van. Ezt félévente egyszer kell elvégezni. Az egyéb ellenőrzésekre nincs ilyen előírás, hogy az csak akkor lenne elvégezhető, amikor az ellenőrzött dolgozó szolgálatban van.
- Az értékmegőrző szekrényt nem nyithattam ki, mert a felperes nem volt jelen. Ez is egy előírás. Nem az derült ki számomra, hogy a számadások nem lettek felfektetve, hanem az derült ki a pénztárnaplóból, hogy nem készült hóközi zárlat.
- A hó végi anyagot be kell szállítani a bevétel ellenőrzésre a megadott határidőben.
- A március havi számadások nem voltak lezárva, az április havi számadások nem voltak felfektetve, illetve a számadási zárlat, a zárlati füzet nem volt elkészítve. Én folyamatosan a pénztárnaplóba tettem az ezzel kapcsolatos bejegyzéseimet, valamint a hó végi ellenőrzést követően pár nappal írásbeli jelentést is tettem a megállapításaimról a felettesem felé.
MÁV Zrt.: Nem áll rendelkezésünkre ez a jelentés.
Felperes: Itt van nálam, bemutatom.
A Tanács elnöke ismerteti a bemutatott iratot.
Tanú: Igen, ezt a jelentést írtam a felettesemnek. Itt az alján az én aláírásom szerepel.
- Tehát szolgálatonként 6 (jegy)szelvény keletkezik, és ha 12 szolgálat volt egy hónapban, akkor 72 szelvényről van szó, amit át kell adni a hó végi zárlatkor részemre. Ez tehát azt jelenti, hogy 72 × 1.860 forint értékű, amely a pénztárkezelőnél marad. Ha ez elveszik, akkor ezért a pénztárkezelő anyagi felelősséggel tartozik.
Felperes: - Észrevételezem, hogy ez több mint 100.000 forint érték, ezért ezt el kellett zárni, hogyha nem vagyok jelen. Ezt írja elő az utasítás.
Tanú: - Igen, ez így van. Nyilván ebből a szempontból nem tudok ellenőrzést tartani, hogyha nincs jelen a pénztárkezelő, mert az elzárt iratokat az ő jelenlétében nyithatjuk ki, szedhetjük elő. Az egy gyakorlati előírás, hogy a hó végi ellenőrzéskor a pénztárkezelőknek ki kell készíteniük a zárlati anyagot.
- Ezzel valóban kockáztatja azt, hogy esetleg abból elveszik egy-egy ilyen ív, ezért ő felelősséggel tartozik.
Felperes: - A pénztárellenőr kiszámolja a pénztáros kasszájában levő váltópénzt és a többi pénzzel kell elszámolnia a pénztárkezelőnek. Ez a folyamat feltételezi, hogy együtt legyünk jelen a szolgálatban.
Tanú: - Igen ez így van. Amikor váltópénzt számolunk, akkor valóban ott kell lenni személyesen a pénztárkezelőnek. A pénztárnaplót is meg kell néznem az ellenőrzéskor. Ha el van zárva, akkor nem tudok ellenőrzést tartani.
- A P. 5. utasítás előírásainak nem felel meg, ellentmond az a gyakorlat, hogy a pénztárkezelőknek előre ki kell készíteniük a hó végi anyagot, hogy én ahhoz hozzáférjek. Ez csak egy helyi szintű gyakorlat. Mivel a gyakorlatban működött ez a megoldás, nem merült fel, hogy szabályszerű vagy sem.
- Emlékszem egy olyan esetre, amikor a L.-i (forgalmi) koordinátor és én elmentünk T.-ra egyeztetni a felperessel a munkaköri leírásáról. Ez hosszabb ideig tartott, mintegy 2-3 óráig, a pénztárkezelés tekintetében a „Felelősségvállalási Nyilatkozat” aláírását ugyanis a felperes megtagadta. Arra hivatkozott, hogy nem tartozik a munkaköréhez ez a feladat.
- Azt mondta a (forgalmi) koordinátor ezen a beszélgetésen, hogyha a felperes nem írja alá a „Felelősségvállalási Nyilatkozat"-ot, nem fogja tudni T.-án foglalkoztatni, feltételhiányos lesz.
- A P. 5. utasításban előírt biztonsági feltételeknek, amiket a pénztárkezeléshez előír az utasítás, nem mindenben felelt meg T. állomás. Konkrétan a falvastagság nem volt megfelelő, biztonsági zár sem volt az ajtón, azon lakat volt. Nem minden pénztárnak volt vasszekrénye. Valószínű, hogy ez több mint 20 éve, de legalább is hosszabb ideje így volt.
- Volt olyan állomás, ahol olyan forgalmi szolgálattevő teljesített szolgálatot, akinek nem volt szakvizsgája a menetjegy kiadásához, ezért az ő szolgálatában az állomáson szünetelt a menetjegy kiadás.
- 2015. 03. 05.
A felperes 16. számú előkészítő iratának 2. oldala:
„1993-tól 2014. június 30-ig a MÁV Zrt alkalmazásában több állomáson dolgoztam munkaszerződésem szerint forgalmi szolgálattevő (fszt) munkakörben (FEOR 84120002), utoljára 2012. július 1. - 2014. június 30-ig T. állomáson.
MÁV Zrt. egy „pályavasúti társaság” mely pályavasúti szolgáltatásokat nyújt vállalkozó vasúti társaságoknak, többek között MÁV-Start Zrt.-nek is. A MÁV-Start Zrt. (amely 2007. július 1-től leányvállalata a MÁV Zrt-nek) személypénztárt üzemeltet T. állomáson.
- 2007. július 1-től MÁV-Start Zrt. gazdasági okokra hivatkozva nem a saját munkavállalóját (belföldi személypénztáros FEOR 42290001) alkalmazza a személypénztári munkakörhöz tartozó feladatok elvégzésére, hanem a MÁV Zrt.-től munkaerőt igényel, ami úgy valósul meg, hogy a szolgálatban lévő fszt saját munkaköre (feladatai) mellett egyidejűleg ellátja a pénztárosi feladatokat is.
Ez a gyakorlatban a következőképpen valósul meg:
- MÁV Zrt. közvetítése nélkül közvetlen kapcsolat a belföldi személypénztáros és a MÁV-Start Zrt. között,
- a munkaköri feladatok elvégzése (jegyértékesítés, pénzbeszállítás, utastájékoztatás és egyéb pénztári feladatok) a MÁV-Start Zrt. érdekében és nevében történik,
- utasításokat a MÁV-Start Zrt. ad közvetlenül a személypénztáros(ok) részére, pénztárellenőri bejegyzés a pénztárnaplóban, MÁV-Start Zrt. felső vezetése által kiadott utasítások pénztárellenőr által „MÁV-START Parancskönyv”-be helyezése és a személypénztárosok kötelezése azok tudomásul vételére (aláírására), tehát a személypénztár a MÁV-Start Zrt. szakmai irányítása alá tartozik.
- teljes ellenőrzési jogkör (alá-fölérendeltségi viszony) alkalmazása a személypénztárosokkal szemben, melyet a MÁV-Start Zrt. alkalmazásában álló pénztárellenőr és a pénztárvizsgáló gyakorol,
- a munkavégzéshez szükséges eszközök és tárgyak MÁV-Start Zrt. tulajdonát képezik, a munkavégzés ezekkel történik (pénztárhelyiség, értékmegőrző berendezések, pénztárgép, bélyegzők, nyomtatványok, számadások, pénztárnapló, pénztárkassza, 5000 forint váltópénz, székek, asztalok),
- pénztárkezeléshez szükséges szakismereteket, előírásokat MÁV-Start Zrt. utasításai tartalmazzák (P. 1. Személydíjszabási Utasítás, P. 5. Személypénztári és Leszámolási Utasítás, Üzletszabályzat I. és II. rész),
- a pénztárhelyiségben a pénztár kezelőjén kívül csak azok a személyek tartózkodhatnak, akiknek a neve szerepel a MÁV-Start Zrt. által kifüggesztett „Belépésre Jogosultak” névsorában, a MÁV Zrt. munkavállalói nem szerepelnek ezen a listán, tehát nem léphetnek be. A belépésre jogosultak körét tehát a MÁV-Start Zrt. egyoldalúan határozza meg.”
- 2015. 04. 03.
A MÁV-Start Zrt. tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata:
„A felperes 16. sorszámú előkészítő iratának tényállás részében, annak is a 2. oldalán felsorolt tevékenységek szempontjait, amely a feladatok végzésére, az utasításokra, a pénztárnaplóra, az ellenőrzési jogkörre vonatkozik, ténybelileg ezeket az állításokat nem vitatjuk, arra hivatkozunk, hogy a munkabérben való megállapodás hiánya önmagában kizárja a munkaviszony megállapítását.”
- 2015. 07. 03.
A MÁV-Start Zrt. írásbeli nyilatkozata:
„A 2015. április 3-i tárgyaláson a felperes 16. sorszámú előkészítő irata tényállási részére tett nyilatkozatomat az alábbiak szerint egészítem ki.
Továbbra sem vitatom, hogy a MÁV Zrt. a MÁV-Start Zrt. számára értékesítési és számadópénztári tevékenységet végez, mely tevékenységet a MÁV Zrt. saját munkavállalói útján fejti ki. Az értékesítési és számadópénztári tevékenységet MÁV Zrt. a Gy.107-1314/2010. sz. Pályavasút által nyújtható egyéb szolgáltatások elnevezésű dokumentum 3.4 és 3.5 pontja alapján végzi a MÁV-Start Zrt. számára, a MÁV-Start Zrt. megrendelésére.
A tevékenység ellátásához szükséges eszközöket, információkat, díjszabást, utasításokat is a MÁV-Start Zrt. biztosítja a MÁV Zrt. számára, a MÁV-Start Zrt. a MÁV Zrt. nevében és érdekében jár el; a MÁV-Start Zrt. ellenőrzi a MÁV Zrt. értékesítési és személypénztári tevékenységét.
Közvetlen kapcsolat nincs a MÁV Zrt. munkavállalói és a MÁV-Start Zrt. között, a MÁV-Start Zrt. nem utasítja és nem is ellenőrzi a MÁV Zrt. munkavállalóit. A MÁV-Start Zrt. csak a MÁV Zrt.-vel áll közvetlen kapcsolatban, az ő tevékenységét irányítja és ellenőrzi.
Nem jelent közvetlen kapcsolatot, irányítást, ellenőrzést, utasítást a MÁV-Start Zrt. és a MÁV Zrt. munkavállalói között az a tény, hogy a MÁV Zrt. munkavállalói MÁV-Start Zrt. ellenőrzése során szükségszerűen közreműködnek. Ezt támasztja alá az is, hogy felperessel szemben a nem megfelelő értékesítési és számadópénztári munkavégzése esetén nem a MÁV-Start Zrt. alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt, hanem a MÁV Zrt. alperes. A kifejezetten a személypénztári tevékenység ellátásához kapcsolódó felelősségvállalási nyilatkozatot is a MÁV Zrt. képviselője (a 2015. május 29-én meghallgatott F. K. Cs. tanú) íratta alá felperessel.
A Parancskönyv tudomásulvétele és a díjszabás, szabályzatok alkalmazása sem a MÁV-Start Zrt. utasítására történik. A MÁV-Start Zrt csupán meghatározza, hogy mi kerüljön be a Parancskönyvbe, kiadja a tevékenység ellátásához szükséges módszertant és információkat tartalmazó szabályzatokat, de ezeknek a MÁV Zrt. munkavállalói általi tudomásulvétele és alkalmazása a MÁV Zrt. utasítására történik arra való tekintettel, hogy e tevékenységek a MÁV Zrt. értékesítési és személypénztári tevékenységet ellátó munkavállalóinak munkaköri kötelessége. Valamennyi értékesítési és személypénztári tevékenységet ellátó munkavállaló munkaköri leírásában szerepel, hogy „Felelősségvállalási nyilatkozat alapján kezeli a személypénztárt és végzi az azzal kapcsolatos teendőket”.
A Parancskönyv tudomásulvétele, az ellenőrzésben való közreműködés, az utasítások ismerete és az azok szerinti munkavégzés a személypénztár kezelésével kapcsolatos teendők.
Felperes a MÁV-Start Zrt alperessel nem állt alá-fölérendeltségi viszonyban, személyes munkavégzési kötelezettség nem terhelte MÁV-Start Zrt alperessel szemben.
- Felperes éveken keresztül kifogás emelése nélkül végezte értékesítési és személypénztári tevékenységét, a MÁV Zrt.-nél betöltött munkaköre részévé vált. Ha pedig e tevékenységet felperes a MÁV Zrt.-vel fennállt munkaviszonya alapján látta el, akkor kizárt, hogy ugyanerre a tevékenységre tekintettel a MÁV-Start Zrt.-vel is munkaviszonyban állt volna.
Ítéletek:
Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete:
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (elnöke Dr. Maschl Ildikó) a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes meghallgatása, P. F. és G. Z. tanúk vallomásai, valamint a perben csatolt okirati bizonyítékok alapján az ítélet indokolásában a következőket állapította meg:
„A perben feltárt adatok, bizonyítékok alapján a bíróság azt állapította meg, hogy 2007. július 1.-től, (a MÁV-Start Zrt. gazdálkodó szervezet létrehozásának idejétől) a belföldi személypénztáros munkakör az alperes szervezetében megszűnt és a MÁV-Start Zrt. szervezetébe került át. melynek folytán az e munkakört betöltő MÁV Zrt. munkavállalókat a MÁV-Start Zrt. foglalkoztatta tovább. (P. F. tanú vallomása) Ezt a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. sem vitatta.
A felperes a MÁV Zrt. utasítására folyamatosan hosszabb időn keresztül ellátta a belföldi személypénztári munkakört, ugyanakkor a munkakör nem tudott módosulni, így e feladatok nem váltak a forgalmi szolgálattevői munkakör részévé, azokat az eredeti munkaköre mellett látta el hosszabb időn keresztül.
A bíróság megállapította, hogy a felperes a belföldi személypénztáros munkakörbe tartozó feladatok teljesítését a MÁV-Start Zrt. írásbeli rendelkezései (Parancskönyv, a személypénztár kezelésére vonatkozó belső utasítások) szerint végezte.
A személypénztár kezeléssel összefüggésben felperesnek eseti utasításokat adni és a munkáját ellenőrizni a MÁV-Start Zrt. alkalmazásában álló pénztárellenőr és pénztárvizsgáló munkakörben foglalkoztatott személyek voltak jogosultak. (Utasítások Parancskönyvbe helyezése, pénztárnaplóba tett bejegyzések)
A munkavégzéshez szükséges eszközöket a MÁV-Start Zrt. biztosította, a pénztárkezeléshez szükséges szakismereteket, előírásokat a MÁV-Start Zrt. belső utasításai (P. 1., P. 5. sz. utasítások) tartalmazták.
Azt, hogy a felperes részben ténylegesen a MÁV-Start Zrt. részére végzett munkát az alábbiak igazolják:
- P. F. és G. Z. tanúk vallomásai alapján megállapítható volt, hogy a felperes belföldi személypénztári munkáját, feladatait a MÁV-Start irányította és ellenőrizte.
- A munkavégzés részletszabályait a MÁV-Start által kiadott úgynevezett Parancskönyv, és egyéb általa kiadott a személypénztár kezelésére vonatkozó utasítások, belső rendelkezések szabályozták. Ezeket kellett alkalmaznia munkavégzése során a MÁV-Start személypénztáros munkavállalóinak is.
- A pénztárellenőr és a pénztárvizsgáló felperes által vezetett pénztárnaplón keresztül a felperes munkáját ellenőrizték. A pénztárellenőr a pénztárnaplóba tett bejegyzéseivel konkrét utasításokat adott felperes részére, kifogásokat közölhetett a munkájával kapcsolatban.
- A pénztárellenőr e feladatkörben a MÁV-Start Zrt. munkavállalójaként a MÁV-Start Zrt. nevében járt el. Ezt igazolta P. F. és G. Z. tanúvallomása is.
- A felperes a MÁV-Start Zrt. munkaeszközeivel dolgozott (pénztárhelyiség, értékmegőrző berendezések, bélyegzők, számadások, pénztárnapló, pénztárgép, 5.000 forint váltópénz).
- Felperes a MÁV-Start Zrt. tulajdonában álló jegykészletet kezelte, amelyért teljes anyagi felelősséget vállalt a MÁV-Start Zrt. felé.”
Az előbb felsorolt megállapítások ellenére a bíróság ítélete szerint:
„Munkaviszonya fennállása alatt mindvégig a MÁV Zrt. gyakorolta felperes felett a munkáltatói jogkört, az nem oszlott meg a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. között.” mert:
- A hátrányos jogkövetkezményt kiszabó határozatot a MÁV Zrt. adta ki, a MÁV-Start Zrt. „jelzésére”,
- A felperes munkaviszonyát is a MÁV Zrt. szüntette meg,
(Alátámasztotta mindezeket P. F. tanúvallomása is)
- A MÁV Zrt. készítette el a felperes munkaidő-beosztását,
- A munkabért is csak a MÁV Zrt.-től kapott,
- A személypénztár kezeléssel kapcsolatos 2012. novemberi tanfolyam elvégzésére is a MÁV Zrt. kötelezte, ennek költségét is a MÁV Zrt. fizette meg a képző szerv részére,
- A felperes szabadságát is a MÁV Zrt. adta ki.
Munkaviszony akkor jön létre, ha a munkáltató és a munkavállaló egymással - és nem harmadik személlyel - megállapodnak munkaviszony létesítésében, az elvégzendő munkaköri feladatokban, megegyeznek a munkabér összegében egymással. A személypénztári feladatok ellátása tekintetében az alperesek állapodtak meg egymással írásban a Hálózat Hozzáférési Szerződésben.
Megállapodás hiányában fogalmilag nem lehet szó munkaviszonyról, függetlenül attól, hogy egyes, a munkaviszonyra jellemző erre utaló ismérvek a felperes tényleges foglalkoztatása tekintetében a peradatok alapján fennálltak.
A felperes munkáltatója mindvégig a MÁV Zrt. volt, aki a felperest eredeti munkaköri feladatainak ellátása mellett a MÁV-Start Zrt.-hez kirendelte, illetőleg munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre kötelezte.
Ennek során azonban a MÁV Zrt. nem tartotta be a maximum évi 44 nap időkorlátot, melynek folytán az évente 44 napon felüli foglalkoztatása felperesnek jogellenesen, jogszabályba ütköző módon történt..."
Állásfoglalás az elsőfokú bíróság ítéletével kapcsolatban:
A személypénztári feladatok ellátása tekintetében valóban az alperesek állapodtak meg egymással, de a MÁV Zrt. nem a szerződésben foglaltak szerint járt el.
A MÁV Zrt. a felperest forgalmi szolgálattevő munkakörben legálisan foglalkoztatta, de emellett ezzel párhuzamosan „kölcsönbeadóként” is viselkedve utasítására a felperes a MÁV-Start Zrt. személypénztárát is kezelte.
Ez a konstrukció teljesen azonos a legális munkaerő-kölcsönzés tényleges megvalósulásának folyamatával:
A munka hasznát, annak eredményét élvező kölcsönvevő a kölcsönbeadónak fizetett ellenérték fejében úgy jut alárendelt utasítható munkaerőhöz, hogy neki nem kell munkaszerződést kötni és munkabért fizetni a munkavállaló részére, mert a munkavállaló a foglalkoztatójának, a kölcsönbeadónak „utasítására” egy másik cég (a kölcsönbeadó) számára végez alárendelten munkát, az általa előírt módon és helyen.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó saját maga közvetlenül a munkavállalót nem foglalkoztathatja, utasításadási joga a munkavállaló felé csak addig terjedhet, hogy a munkavállaló a kölcsönbevevő telephelyén jelenjen meg munkavégzés céljából.
A felperes pénztárkezeléssel kapcsolatos munkavégzését nem a MÁV Zrt. kijelölt munkavállalója irányította, ellenőrizte, hanem a MÁV-Start Zrt alkalmazásában álló pénztárellenőr, aki a MÁV-Start Zrt. nevében és érdekében járt el.
Erre való tekintettel a felperes a pénztárkezeléssel kapcsolatos „szolgáltatást” nem a MÁV Zrt. telephelyén végezte el, hanem a MÁV-Start Zrt., mint „Megrendelő" telephelyén.
Így nem a MÁV Zrt. értékesítette a jegyeket a MÁV-Start Zrt. helyett, hanem a MÁV-Start Zrt. saját maga.
Ez alapján a MÁV-Start Zrt.-nek nem kellett munkaszerződést kötnie felperessel, de felperes munkavégzését a saját telephelyén meghatározatlan időn keresztül elfogadta, a felperes munkáját irányította és ellenőrizte, munkaeszközöket biztosított részére, így a munkaviszony érvényesen létrejött.
Nem annak van jelentősége, hogy a MÁV Zrt. felperest megtévesztve „utasította" a MÁV-Start Zrt. telephelyén történő menetjegy-értékesítési feladatra, hanem annak, hogy felperes meghatározatlan idejű munkavégzését a MÁV-Start Zrt. a saját telephelyén ráutaló magatartással elfogadta, eltűrte.
Látható, hogy a MÁV-Start Zrt., mint kvázi kölcsönbevevő úgy jutott a munkaviszony sajátosságainak megfelelő alárendelt, utasítható munkaerőhöz (munkáltatói jogkörhöz) meghatározatlan időre, hogy neki nem kellett a munkavállalóval (felperessel) semmiben sem megállapodnia, vele munkaszerződést kötnie. Ezt a konstrukciót a munkajogi szakirodalom és a bírói gyakorlat (BH2008. 99.) is munkaerő-kölcsönzésnek tekinti.
Ha a munkavállaló meghatározatlan ideig egy másik munkáltató telephelyén végez munkát annak szakmai felügyelete, irányítása és ellenőrzése alatt, akkor nem szolgáltatás nyújtása történik, hanem a munkaerő korlátlan átengedése.
A bíróság a munkaviszony megállapítása helyett tévesen csak időkorlátot túllépő kirendelés alkalmazását állapította meg, de ebben az estben is a bírósági ítéletével ellentétben a fogadó munkáltató a törvény ereje által már munkáltatói pozícióba kerül, munkáltatói jogkört szerez.
Az 1992. évi Mt. 106. § (3) szerint:
„A kirendelés során - eltérő megállapodás hiányában - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek (munkáltatói jogkör) azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja."
„A kirendelés során is a szokásostól eltérő helyen történik a munkavégzés, de itt a munkavégzés másik munkáltatónál, annak irányítása alatt zajlik.
A kirendelés további kritériumai: - a kirendelésre ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor (ellenkező esetben nem kirendelésről, hanem munkaerő-kölcsönzésről van szó), valamint, hogy - a két munkáltató "tulajdonosi" kapcsolatban álljon egymással.
A felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltatói jogokat az a munkáltató gyakorolja, ahol a tényleges munkavégzés történik, azaz ahova a munkavállalót kirendelték.
A kirendelés időtartama alatt a munkáltatói jogköröket a tényleges munkavégzés helye szerinti munkáltató gyakorolja, de a munkaviszony megszüntetésére csak a kirendelő munkáltató jogosult.”
Forrás: Kommentár az 1992. évi Munka Törvénykönyvéhez (Wolters Kluwer Jogtára)
A munkavállaló a kirendelés alatt nem annak a munkáltatónak a szervezetében és utasításai szerint dolgozik, amellyel munkaviszonyban áll, hanem egy harmadik fél szervezetébe iktatódik be, vagyis ideiglenesen annak a munkáltatónak az irányítása, ellenőrzése alatt végez munkát, akihez kirendelték.
A kirendelés célja és rendeltetése, hogy a munkáltató a munkavállalója munkaerejét, szaktudását - ideiglenes jelleggel, átmenetileg, nem üzletszerűen - átengedi egy másik munkáltatónak, ha saját maga nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének.
A MÁV Zrt. felperest mindvégig foglalkoztatta forgalmi szolgálattevő munkakörben. Nem arról volt szó, hogy nem tudott eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Nem azért biztosított munkaerőt a MÁV-Start Zrt.-nek, mert annak munkavállalója (személypénztáros) például „beteget jelentett”, hanem azért, mert az munkaerővel nem rendelkezett, így ez a konstrukció a kirendelés, más munkáltatónál történő foglalkoztatás rendeltetésének nem felelt meg.
A szolgáltatás nyújtása csak azt jelentheti, hogy a munkavállaló a saját munkáltatója irányítása és ellenőrzése alatt végez munkát egy külső megrendelő (cég) részére, a megrendelés teljesítése érdekében, aki kizárólag a szolgáltatás (munka) eredményét rendeli meg a munkáltatótól (vállalkozótól).
A munkavállaló felett a „Megrendelő" irányítási, utasítási és ellenőrzési jogkörrel nem rendelkezhet. Probléma esetén a munkavállalóval szemben kifogást nem közölhet, és nem vonhatja felelősségre, fellépni csak a vele jogviszonyban álló, a szolgáltatást elvállaló munkáltatóval szemben tud.
Kirendelés (munkaerő átengedés) alkalmával az ellenkezője történik. A munkavállaló egy másik cég telephelyén végez munkát annak irányítása és ellenőrzése alatt. A munkavégzés folyamatába, a munka megszervezésébe a kirendelő munkáltatónak nem lehet beleszólása. Nem megfelelő munkavégzés esetén a munkavállalóval szemben - a jogviszony megszüntetése kivételével - a fogadó munkáltató szankciót alkalmazhat.
A kirendelés alkalmazása esetén, amikor a munkáltatói jogkör is a törvény ereje által a fogadó munkáltatóra száll át, nem szolgáltatásnyújtás történik a harmadik félnél. Szolgáltatás nyújtása esetén ugyanis a munkáltatói jogkör a munkavállalót foglalkoztatónál marad, a harmadik fél nem gyakorolhat munkáltatói jogkört.
Ezért a kirendelés jogintézménye és a vállalkozási szerződés alapján történő szolgáltatásnyújtás egyidejű fennállása a bírósági ítélettel ellentétben fogalmilag kizárt.
Ha a felperes párhuzamosan fennálló több jogviszony alapján egyidőben két munkakört ellát, két munkáltató részére, akkor nincs jelentősége annak, hogy melyikük készíti el a munkaidő-beosztást, ha mindkét munkáltatónál a munkaidő kezdő és befejező időpontja teljesen egybeesik. Alperesek egybehangzó állítása szerint, mindkét munkakör ellátása a felperes feladata volt, amit egyidőben kellett elvégeznie. A kialakult gyakorlat alapján a MÁV Zrt. által elkészített munkaidő-beosztásba a MÁV-Start Zrt. pénztárellenőrének szabad betekintési joga volt, azt sajátjának tekintette.
Ha a felperes szabadságon volt a MÁV Zrt.-vel fennálló munkaviszonya alapján, akkor a felperes helyettesítéséről maga a MÁV Zrt. gondoskodott. A felperest helyettesítő személy „munkaköri kötelessége” alapján ugyanúgy elvégezte mindkét munkakört, mint amikor a felperes volt szolgálatban. Ha a MÁV-Start Zrt. nem tartotta nyilván a szabadság kiadását, ennek a munkaviszony megállapítása szempontjából nem lehet relevanciája.
Ha a MÁV Zrt. megszüntette a felperes munkaviszonyát, az nem jelentheti azt, hogy a MÁV-Start Zrt. is megszüntette a jogviszonyt. A MÁV Zrt. csak azt kívánta elérni ezzel, hogy a felperes ne tudjon a pénztárban a továbbiakban munkát végezni. Ha a MÁV Zrt. - felmondás alkalmazása miatt - felperest nem osztja be munkára, mint forgalmi szolgálattevő, akkor a felperes a MÁV-Start Zrt. pénztárában sem fog tudni munkát végezni, hiszen nincs már ott a szolgálati helyen. A MÁV-Start Zrt. pedig azt állította, hogy felperessel soha nem állt munkaviszonyban.
Felperes munkabért kizárólag a MÁV Zrt.-től kapott, de felperes azért indított keresetet, hogy a MÁV-Start Zrt. munkáltatótól is részesüljön munkabérben, ha az munkaerőhöz (munkáltatói jogkörhöz) jutott felperes munkavégzése által. Munkaviszonyban a munkavégzés díjazás (munkabér) ellenében történik. [Mt. 42. § (2) bek.]
A hátrányos jogkövetkezményt kiszabó határozat, illetve a személypénztár kezeléssel kapcsolatos tanfolyam elvégzésével kapcsolatban nem annak volt jelentősége, hogy a papírokat a MÁV Zrt. írta alá. Annak volt jelentősége, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó konkrét utasítások kitől származtak, kinek az érdekében állt azok elrendelése. Kinek az érdekében állt a hátrányos jogkövetkezmény által a munkavállaló „fegyelmezése”, a személypénztár kezelésével kapcsolatos továbbképző tanfolyam elrendelése, ha a személypénztárakat a MÁV-Start Zrt. saját maga üzemeltette és a pénztárban befolyt összeg a MÁV-Start Zrt. bevételét képezte.
A felperes által beterjesztett bizonyítékok mérlegelésénél a bíróság az indokolásából indokolatlanul mellőzte, hogy alperesek a 2007. illetve 2008.-ban egymással megkötött vállalkozási (polgári jogi) szerződéseinek szó szerinti értelmezése még munkaerő biztosításáról szólt:
„A Pályavasút (MÁV Zrt.) a megbízás szakszerű végrehajtásához szükséges munkaerőt (pályavasúti pénztárkezelőt), - aki a forgalmi tevékenység ellátása mellett az értékesítési és számadópénztári tevékenységet látja el - , akkor biztosítja, ha..."
Folytatás a 3. részben
